II. RÉSZ
Akkor most nézzünk meg a ma használatos divatos diétákból néhányat:
Fehérje dús diéták
Az Atkins-féle diéta, hasonló a pont diétához, de csupán 15-25% szénhidrát fogyasztását engedélyezi. Ez egy négy szakaszból álló étrend. Első szakasza két hétig tart, ezalatt napi 20 g szénhidrát fogyasztása engedélyezett. Kerülendő élelmiszerek: gabonák, kenyérfélék, tészták, burgonya, hüvelyesek, gyümölcsök. A diéta jellemzője a bőséges fehérje- és zsiradékfelvétel. Fogyasztásra javasolt élelmiszerek: húsok, halak, sajtok, tejföl, tojás, vaj, olajok. A második szakasz a “folyamatos fogyás” időszaka. Ekkor a szénhidrát mennyisége 5 grammal emelhető (25 g/nap). Ez kis szénhidráttartalmú zöldségek (ilyen például az uborka, a retek vagy a fejes saláta, stb.) és bogyós gyümölcsök (pl. málna, eper) fogyasztásával történhet. A harmadik szakasz “a visszahízás megelőzését előkészítő” periódus. A szénhidrátfogyasztás újabb 10 grammal nőhet, mégpedig úgy, hogy az étrendbe alacsony glikémiás indexű, rostban gazdagabb élelmiszereket kell beiktatni (a GI, vagyis a glikémiás index a szénhidráttartalmú táplálékok sorrendjét adja meg – százalékban kifejezve – attól függően, hogy milyen gyorsan emelik a vércukorszintet). A negyedik szakaszban a bőséges fehérje- és zsiradékfogyasztás mellett naponta 70-120 g szénhidrátot tartalmazhat a diéta. Az Atkins-diéta gyors, látványos súlycsökkenést, sikerélményt jelent a fogyókúrázónak.
Hátránya, hogy az optimálisnál kisebb mennyiségű rostforrást tartalmaz. A zöldségfélék, a gyümölcsök, a teljes kiőrlésű pékáruk kihagyása miatt a széklet hosszabb ideig tartózkodik a belekben, ezért megnőhet a káros bomlástermékek visszaszívódása, emésztési, bélrendszeri problémák jelentkezhetnek. Hiányoznak, illetve a szükségesnél sokkal kisebb mennyiségben jutnak a szervezetbe a létfontosságú vitaminok és ásványi anyagok. A túlzott zsírfelvétel növeli a vér koleszterinszintjét, nő az érelmeszesedés kialakulásának kockázata. A fehérjefelvétel megterheli a veseműködést, és kalcium oldódik ki a csontokból (ennek az az oka, hogy a fehérjék – főként az állati fehérjék – emésztése savasítja a vért, és a savak lekötésére a kalciumot a csontokból vonja ki a szervezet). Hosszabb távon csontritkulás alakulhat ki. Az anyagcseretermékek a leheletet acetonossá teszik. A szénhidrátok a szervezet legfontosabb energiaforrásai, és a szükségesnél sokkal kevesebb szénhidrát bevitele nem kedvező a vércukor alakulására sem, ez pedig az arra hajlamos egyénekben cukorbetegséget idézhet elő.
A Lutz-féle diéta sok hús fogyasztását javasolja csekély (15-20 %) szénhidrátfelvétel mellett. A nagyon sok hús sok zsírt is tartalmaz. Magas koleszterinszintet eredményezhet.
“South Beach” diéta: Ez is a szénhidrátszegény fogyókúrák közé tartozik. A kúra során nem javasolt a kenyérfélék, a tészták, a rizs és az édességek fogyasztása. Az ajánlott élelmiszerek között sok fehérje (húsok, sajtok), olajok (olíva, repce), megfelelő mennyiségű zöldség, gyümölcs, hetente 1-2 alkalommal kevés csokoládé és 1 pohár bor szerepel. Megint csak azt kell kiemelnünk, hogy a túlzott fehérje bevitel megterheli a veséket és a vérzsírszint emelkedést okozhat. Növeli a kockázatát a köszvény kialakulásának. A túlzott fehérjebevitel kedvezőtlenül befolyásolja a sav-bázis egyensúlyt is, melynek savas irányba történő eltolódása a vázizomzat tömegének csökkenéséhez vezethet. Pozitív oldala a diétának a zöldségek gyümölcsök fogyasztása így valamennyi vitamin kerül a szervezetünkbe.
“Norbi Update” módszer több divatos étrend keveréke, felfedezhetőek benne az Atkinsdiéta, az elválasztó étrend (a testkontroll) és a zóna étrend elemei is. Három kategóriába sorolja az élelmiszereket, kódolja az élelmiszercsoportokat. A diétázó napszaktól függetlenül, bármikor fogyaszthat magas fehérjetartalmú és esetenként magas zsírtartalmú élelmiszereket, sőt, alkoholt is (1. kód); délután 3 óráig közepesen magas szénhidráttartalmú ételeket (2. kód); a nagyon magas szénhidráttartalmú élelmiszerek, édességek azonban csak déli 12 óráig iktathatók az étrendbe (3. kód). Hangsúlyozza az életmódváltás jelentőségét és az étrend mellett a rendszeres testmozgást is kiemelten fontosnak tartja. A mozgás kiemelése és a teljes kiőrlésű nyersanyagok fogyasztása nagyon jó, de a fogyni vágyókkal nem ismerteti meg kellőképpen az élelmiszereket és azok tápanyag értékeit. Abból kiindulva, hogy a zsiradékok energiatartalma – függetlenül attól, hogy állati vagy növényi eredetűről van-e szó – 9,1 kcal/g, tehát kétszer nagyobb a szénhidrátokénál, a zsírok és a magas zsírtartalmú ételek energiatartalmát figyelmen kívül hagyja. Az alkohol is sok kalóriát tartalmaz, ráadásul nélkülöz minden tápanyagot, vagyis “üres” kalória a szervezet számára.
“Hollywood” étrend: Az étrend naponta 700 kalória felvételét és ezen belül 3-6 tojás elfogyasztását javasolja. Energiatartalma rendkívül csekély, viszont a gyors fogyás miatt a jojo hatás is gyorsan érvényesül. A szigorú diéta hatására az alapanyagcsere lelassul, “takarékra áll” a szervezet, azaz a bevitt keveset igyekszik hasznosítani. Ha a fogyókúrázó a kúra végén rögtön visszatér a korábbi táplálkozási szokásaihoz, akkor azonnal hízni kezd, tehát nagyobb lesz a súlya, mint a kúra megkezdése előtt.
“3D” étrend: Karl Lagerfeld német divatdiktátor és orvosa által kidolgozott diéta. Nevében a 3D jelentése: designe, doktor, diéta. A háromlépcsős fogyókúra első szakaszában az elfogyasztott táplálék kalóriaértéke nem haladhatja meg az 1000 kcal-t. Javasolt élelmiszerek: fehérjepor, fehérjekoncentrátum és egyfajta zöldség. A második szakaszban növelhető a napi energia felvétel. A már csak napi egyszeri fehérjekoncentrátum fogyasztása mellett az étrend kevés zöldségfélét, sovány húst, kaviárt és tenger gyümölcseit is tartalmazhat. A harmadik szakaszban a napi energia bevitel 1200-1600 kcal lehet. Lagerfeldék szerint ezzel a módszerrel megőrizhető az elért eredmény, ám a kúra alacsony energiatartalma miatt a jojó-hatás itt sem marad el. Főleg az első szakaszban károsodhatnak az izmok és más szervek.
Zónadiéta: Ezt a fogyókúra rendszert Barry Sears népszerűsítette először 8 évvel ezelőtt megjelent sikerkönyvében. Lényege, hogy a napi kalóriamennyiség 40%-a származzon szénhidrátból, 30%-a fehérjéből, 30%-a pedig zsírból. Tulajdonképpen egy szelídebb Atkinsdiétáról van szó, amelynek a hatása hasonló (fokozza a zsírégetést), viszont sokkal hosszabb ideig tartható, mert ekkora mennyiségű fehérjebevitelnél (főként, ha az zöldségekből, hüvelyesekből és gabonából is származik) nem lehet bizonyíthatóan káros hatásokat kimutatni. A diétában megkülönböztet három szénhidrát csoportot is, aszerint, hogy melyik étel milyen gyorsan emeli a vércukorszintet és ezzel az inzulintermelést. A “legtöbb inzulinnal”, tehát a legnagyobb zsírraktározási készséggel például a puffasztott rizs, a gabonapelyhek, a vesebab, a banán, a méz, a barnarizs, a búza, a kenyér és a sárgabarack jár. Közepesnek számít ebből a szempontból a makaróni, a spagetti, a zöldborsó, a szőlő és a narancs, alacsonynak pedig az alma, a körte, a paradicsom, a fagyi, a tej, a joghurt, a lencse, a szilva, az őszibarack, a cseresznye, a meggy, a mogyoró és a csicseriborsó. Kockázata ugyancsak a túlzott fehérje bevitel, amely megint a vérzsírokra, vesékre káros hatású.
A Túródiéta során csak túró, gyümölcsök és fűszerek fogyaszthatóak. Az egyhangúsága mellett vashiányra vezethet.
A következő alkalommal a fehérje szegény diétákról esik néhány szó.
/Horváthné Stemler Dóra/