- Növényi eredetű élettanilag aktív komponensek szerepe a sportteljesítményben
Szervetlen nitrát
Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a sportolók táplálkozásában a szervetlen nitrát, ami a legnagyobb mennyiségben a céklában és a leveles zöldségekben található. A szervezetben való felhasználáskor a nitrát nitritté alakul, alacsony oxigén szint mellett pedig a nitrit oxiddá, ami viszont fontos szerepet játszik az érrendszer és az anyagcsere működésében. Tehát a bevitt nitrát a sejtplazmában megnövekedett nitrit koncentráció által csökkentheti a nyugalmi vérnyomást, a szubmaximális erőkifejtéskor az oxigén felhasználást és ez által képes növelni a teljesítményt, a terheléssel szembeni toleranciát. (Jones, 2014) Jones tapasztalatait igazolta Lansley a saját kutatásaival: A kerékpárversenyzőkkel egyszeri alkalommal fél liter szervetlen nitrátban gazdag céklalevet itatott és figyelte a versenyzők 4 kilométeres és fél maratoni távokon való teljesítményét. Azt tapasztalta, hogy két és fél órával a céklalé bevitele után megnőtt a sejtplazmában a nitrit szint és csökkent a szisztolés vérnyomás, következetesen javult a nitrit-oxid hasznosulása. Összességében elmondható, hogy a sportolók teljesítménye úgy javult, hogy közben az oxigén felvételük nem változott. Ugyanerre a következtetésre jutott Wylie, aki a csapatsportban mérte a szervetlen nitrát teljesítményt fokozó hatását: 14 rekreációs sportot végző férfinek kettős vak, placebo kontrollált, randomizált vizsgálatban 490 ml nitrátban dús, koncentrált cékla levet adott. Azt tapasztalta, hogy a placebo kontrollal összevetve a cékla levet kapóknál a teljesítmény lényegesen jobbnak bizonyult a váltakozó intenzitású terheléses tesztekben, ami a jobb glükóz hasznosulásra engedett következtetni. Tehát a szervetlen nitrátnak igazolt az ergogén hatása a csapatsportot űzők között is. (L. J. Wylie, 2013)
Ha sorra nézzük a további kutatási eredményeket, akkor azt a trendet figyelhetjük meg, hogy a táplálékkal bevitt szervetlen nitrátot a kutatók ígéretes új megközelítésnek, kiaknázatlan lehetőségnek találják a sportolók teljesítmény fokozásában. A kezdeti sikerek – miszerint a terhelés során az izomhatékonyság, az oxigenizáció növelése – után további pontosításokra van azonban még szükség mind a biokémiai folyamatok lejátszódása, mind pedig a vizsgált alanyok jellemzői (kor, nem, edzettségi szint, egészségi állapot, földrajzi körülmények…) tekintetében is. (Jones, 2014.)
Polifenolok
A polifenolok a szerves vegyületek olyan, többnyire természetes eredetű, strukturális osztálya, amelyekre a nagy számú fenol gyűrű a jellemző. Ezen fenol struktúrák száma és minősége határozza meg az adott polifenol osztály fizikai, kémiai és biológiai (metabolikus, toxikus, gyógyászati) jellemzőit. Több ezer növényi eredetű polifenol létezik. A legismertebbek és a tudomány jelenlegi állása szerint a legkedveltebbek a fenolsavak, flavonoidok, lignánok. A sportbeli esetleges szerepükre csak az utóbbi évek, hónapok során kezdték felhívni a kutatók a figyelmet. Malaguti (2013) szerint a terhelés okozta izomsérülések, a stressz kezelésében lehet szerepük az antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásuknak köszönhetően. Az állatokon és az in vitro végzett kísérleteken a polifenolok állóképességet fokozó hatását figyelték meg. A körülhatárolt, részletes eredmények váratnak magukra, a vizsgálatok gyerekcipőben járnak. (Malaguti, 2013.; Myburgh, 2014.)
- fenolok, fenolsavak, fenil – propanoid származékok: (fenol monoterpének: alma, gránátalma, körte, boróka, kerti kakukkfű, majoranna, őszibarack; benzoesav eredetűek: citromfű, csillagánizs, erdei gyömbérgyökér, levendula, szegfűszeg, ginkó, vanília, kamilla, ánizs, szezám; fenil propanoid karbonsavak: borsmenta)
- kumarinok: (kurkumin: kurkuma, jávai kurkuma)
- lignánok, ligninek: (macska gyökér, lenmag)
- flavonoidok: (izoflavonok: szója – antiösztrogén hatását a nőgyógyászatban hasznosítják, bioflavonok: citromban található rutin erős antioxidáns hatását először 1930-ban Szentgyörgyi Albert fedezte fel és P vitaminnak nevezte. Bioflavonok találhatók még például a citrusfélékben, a kamillában (Matricaria chamomilla), csipkebogyóban (Rosae pseudofructus))
- tanninok: (galluszsavból: tea, rebarbara, dió, betyárkóró)
- kinonok: (gyógyászatban a hashajtó, antibakteriális hatás, K-vitamin)
- terpenofenolok: ( a kender (cannabis sativa) egy termesztett fajtája nem tartalmaz kábító hatású terpenofenolokat, emulzióját a köszvény és a reuma kezelésére, gyomor-bél panaszok gyógyítására használják. Csak érdekességként jegyezném meg, hogy az indiai kender kábító, hallucinogén hatását szintén a terpenofenolonok csoportjába tartozó tetrahidrokannabinol (továbbiakban THC) okozza, aminek a használata természetesen tiltott.
Quercetin
Természetes flavonoid, ami számos mindennap használatos növényünkben előfordul: brokkoli, bogyós gyümölcsök, szőlő, dió, hagyma, alma, tea. Több kutató leírta az antioxidáns hatást, a sportolók körében való alkalmazásához további megfigyelések szükségesek. (R. A. Casuso, 2013.; M. Belviranli, 2015.)
Resveratrol
Első sorban a szőlő héjában és magjában található, a stilbének közé tartozó polifenol. (M. Malaguti, 2013.) Egészségügyben a rákmegelőzésben, a kardiovaszkuláris megbetegedésekben, és a stresszel szembeni ellenálló képesség fokozásában írtak már le kedvező tapasztalatokat.
/Szerzők: Resch Mária PhD Dr, Kovács Rebeka/