ROSTGAZDAG ÉTREND
(székrekedés étrendi kezelése)
A táplálékban található rostok jelentős mennyiségű vizet szívnak magukba, így megnövelik a széklet tömegét, mechanikusan izgatják a bélfalat . Megkötik a káros anyagcseretermékeket.
Rost-gazdag élelmiszerek
Zöldség és főzelékfélék :
zöldbab, zöldborsó, sárgarépa, karalábé, káposztafélék, bab, lencse, sárgaborsó, csemege kukorica, cékla, zöldpaprika, paradicsom, karfiol, mák, zöldhagyma, vöröshagyma, karalábé.
Gyümölcsök :
őszibarack, sárgabarack, szilva, körte, gesztenye, alma, ribizli, málna, csipkebogyóhús, mandula, gesztenye, körte .
Kenyér és tésztafélék :
barna kenyerek, teljes kiőrlésű kenyerek, péksütemények, magvas készítmények, zabkorpa, zabpehely, müzli, rostokban dús abonett, korpovit keksz , árpagyöngy, napraforgómag, tökmag .
Egyéni érzékenységtől függően fokozhatják a bélműködést :
paradicsom, banán, fokhagyma, hagyma, tej, kefir, joghurt, savanyú káposzta és leve, kovászos uborka, szilvalé, áztatott szilva, tejföl, tejszín .
Fontos a bőséges folyadékfogyasztás : világosra főzött tea, ásványvíz, víz, gyümölcslevek és gyümölcsturmixok.
Fokozhatják a székrekedést: sötétre főzött tea, kakaó, csokoládé.
Cellulóz képezi a növények rostanyagát, növényi sejtek falát.
A cellulóz élettani jelentősége az, hogy élénkíti a bélmozgást. A belek csak akkor tudják a béltartalmat megfelelően továbbítani, ha elegendő mennyiségű durva anyagrészeket is tartalmaznak .
A diéta fontos szabálya rostban gazdag élelmi anyagok rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztása.
A főzelékfélékből, gyümölcsökből naponta többször kell fogyasztani és egy – egy alkalommal főzelékből legalább 25 dkg, gyümölcsből 15 dkg az adag.
Hashajtó hatású élelmiszerek :
A felsorolt gyümölcs – és zöldségfélék nem mindenkire egyformán hatnak, hatásukat befolyásolja az egyéni érzékenység is . Vannak pl. : akik paradicsom, paraj , sóska, fogyasztása után minden esetben hígabb jellegű székletet ürítenek. A banán nem csak rostanyaga miatt, hanem bélmozgást fokozó szerotonin tartalmánál fogva is hatékony a székrekedés magszüntetésében . Külön említést érdemel a hagyma, fokhagyma . Mindkét fűszer gyorsítja a bélmozgást, tehát helye van a székrekedés diétájában, természetesen az egyén tűrőképességétől függően.
Vannak élelmi anyagok, élelmiszerek, amelyek rostszegények, mégis hashajtók illetve elősegítik a rendszeres székletürítést. Ezek közé tartozik a tej, savanyított tejtermékek ( kefir, joghurt, aludttej ), a zsírok és olajok ( vaj, margarin, étolaj, tejszín ), a savanyú káposzta – és szilvalé . A zsírokból ennek ellenére sem ajánlatos belőlük sokat fogyasztani, de olajból és margarinból az ételkészítéshez a szokásos mennyiségek felhasználhatók .
A székrekedés diétájának még fontos tényezője az elegendő folyadékbevitel : 2 – 2,5 liter az ideális folyadékmennyiség, sokan ennél jóval kevesebbet fogyasztanak . A folyadékbevitel természetesen nem csak az italokra értendő . A levesek, főzelékek, gyümölcsök folyadéktartalma is jelentős. Ha ezek folyadéktartalmát beszámítjuk, akkor is víz és egyéb üdítők formájában elfogyasztott folyadék, legalább napi 1,5 liter legyen.
Folyadékpótlásra is, de hatóanyagaik miatt is jó hatásúak lehetnek a különböző ásványvizek ( Mira, Hunyadi, Mohai, Ágnes, Parádi ) . Ezeket langyosan kell fogyasztani ( reggel éhgyomorra ). Így sok embernek nyújt segítséget a székrekedés leküzdésében.
Probiotikus készítmények :
Az egészséges ember szervezetében millió számra találhatók baktériumok, melyek jelenléte a szervezet normális működéséhez elengedhetetlen . Ezen hasznos mikroorganizmusok részt vesznek a táplálékok lebontásában, a tápanyagok felszívódásának szabályozásában. Emellett vitaminokat termelnek, fokozzák immunrendszerünk védekezőképességét, és a szervezetben egyensúlyt tartanak fent a jelenlevő kórokozó baktériumokkal, gombákkal, protozoonokkal . A modern életvitel, a stressz, a rendszertelen és gyakran nem megfelelő táplálkozás, az antibiotikumok alkalmazása megbontja a bélflóra egyensúlyi állapotát, ezzel megteremtve az életfeltételeit a káros baktériumok, gombák elszaporodásának, ami betegségekhez vezet .
Kedvező hatásaik :
A baktériumok részt vesznek a fehérjék, összetett szénhidrátok lebontásában, az epesavak hatásának befolyásolása révén pedig kedvezően befolyásolják a zsírok felszívódását. A sejtek növekedéséhez, szaporodásához nélkülözhetetlen folsavat termelnek, valamint fokozzák az ásványi anyagok és nyomelemek felszívódását is . Kedvező hatással vannak a bélcsatorna tápláléktovábbító mozgására, így megakadályozzák a székrekedéses, hasmenéses panaszok kialakulását.
/Horváthné Stemler Dóra/