Cukorbetegség és diéta
A cukorbetegségnek (diabetes mellitus) két fő típusát különítjük el. Az 1-es típusú cukorbetegséget a hasnyálmirigy inzulintermelő képességének hiánya jellemzi, inzulinadagolás nélkül a betegek életveszélyben lennének. A 2-es típusú cukorbetegségben a hasnyálmirigy az anyagcsere-folyamatok egyensúlyban tartásához szükséges mennyiségben nem képes inzulint termelni, avagy a termelődő inzulin nem tudja hatását kifejteni, ezért emelkedik meg a vércukorszint.
A cukorbetegek száma világszerte növekszik, a lakosság mintegy 5-6%- át megbetegítve. Tény, hogy a 2-es típusú diabetes mellitus (a cukorbetegek 90%-a sorolható ebbe a csoportba) előfordulási gyakoriságának gyors emelkedése összefügg az életmódbeli tényezőkkel. Leginkább a kevés mozgással és az egészségtelen táplálkozási szokásokkal. A 2-es típusú cukorbetegséghez gyakran társul túlsúly vagy elhízás, magas vérnyomás, emelkedett vérzsír szintek. A kezelés a helyes életmód kialakítását éppúgy magában foglalja, mint szükség esetén az egyénre szabott gyógyszeres terápiát. A lehető legjobb anyagcserehelyzet fenntartása, a kockázati tényezők kezelése (a testtömeg felesleg mérséklése, a magas vérnyomás csökkentése, a dohányzás elhagyása), a beteg életminőségének javítása fontos cél.
A diéta a cukorbetegség-kezelésnek egyik bázisa. Az egészséges táplálkozási szokások kialakítása, majd hosszú távú gyakorlása alapvető:
– Segíti a beteget a normál testtömeg elérésében és megtartásában,
– mérsékli a nagy vércukor-ingadozásokat,
– biztosítja a szervezet számára szükséges mennyiségben a tápanyagokat.
Az étrendi ajánlások általános szempontjai nem térnek el az egészséges táplálkozásnál javasoltaktól. Az ajánlások hangsúlyozzák a zsírszegénységet, valamint, hogy a napi energiaszükséglet felét szénhidrátból kell biztosítani. A szénhidrátok döntő többsége legyen összetett szénhidrát, de nem tilos a diétában a természetes formában előforduló cukrok (gyümölcscukor,tejcukor) mértékletes fogyasztása sem. Ugyanakkor a szőlőcukor, répacukor (pl. kristálycukor), méz, különösen folyadék formájában igen könnyen felszívódva, gyorsan képes megemelni a vércukorszintet, ezért ezeket ne egye a cukorbeteg. Az aszalt gyümölcsök és a szőlő szintén gyorsan hasznosul, ezért ezeket is szükséges kerülni, éppúgy, mint a hozzáadott cukrot tartalmazó (cukrozott befőttek, csokoládék, édes kekszek stb.) készítményeket.
Az édes íz pótlására édesítőszereket használhatunk, amiket két nagy csoportra oszthatjuk.
- Energiamentes édesítőszerek (intenzív édesítőszerek)
– aceszulfám K , aszpartám, ciklamát, szaharin, szukralóz, neoeszperidin, taumatin, neotám, aszpartám-aceszulfám só, advantám, sztívia
Különböző kiszerelésben és formátumban kaphatók (por, folyadék, tabletta), ami megkönnyíti a felhasználásukat. Lényegesen édesebbek, mint a kristálycukor, ezért az adagolásra figyelni kell. Az aszpartám kivételével energiamentesek, nem emelik meg a vércukorszintet. Az általános hétköznapi édesítésre jól használhatóak, nem kell beszámolni a bevitt kalória- és szénhidrátmennyiségbe. Az aszpartám és a szaharin hőérzékeny, ezért ezeket utólagos édesítésre használjuk, a vele készült ételt, italt ne forraljuk tovább.
- Cukorpótlók
– maltit, mannit, xillit(nyírfacukor), eritrit, szorbit, izomalt, laktit, fruktóz(gyümölcscukor)
Nem édesebbek lényegesebben, mint a cukor. A cukorbetegek diétájába arányosan elosztva beilleszthetőek. Kismértékben emelik a vércukorszintet. Energiatartalmukat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez a cukorral csaknem megegyező, kivéve a xillit (40%-kal alacsonyabb) és az energiamentes eritrit. A cukor térfogatát remekül pótolják, ezért sütésnél (pl.piskóta) remekül használhatók. Hátrányuk, hogy nagyobb mennyiségben egyéni érzékenység függvényében puffadást, hasmenést okozhatnak. Cukorbetegek napi 30-40grammot fogyaszthatnak belőlük szénhidráttartalmuk beszámítása mellett. Ezen túlmenően már nincsenek tiltott táplálékok, a mennyiségre azonban figyelni kell.
A cukorbeteg egyszerre nem ehet meg 1 kg cseresznyét vagy 30 dkg kenyeret, de étkezésenként 15-30 dekányi gyümölcs, 5-10 dkg kenyér belefér a diétába. Tapasztalatom szerint a mindennapok során gyakran előforduló hiba “a túlzásba vitt diéta”, ami a szénhidráttartalmú élelmiszerek extrém mértékű csökkentését jelenti. Legtöbbször a “megtartott” energia bevitel mellett (napi 1800-2000 kcal) a napi szénhidrátbevitel nem éri el a 150 g-ot sem. A beteg a felvágottakat, sajtokat kenyérféle, vagy egyéb más szénhidráttartalmú élelmiszer nélkül fogyasztja, hogy vércukorszintje ne emelkedjék. Ha csupán 30-40 g szénhidrátfogyasztást követően is túlzott vércukor-emelkedést (az étkezés előttihez képest több 3-4 mmol/l az emelkedés) tapasztalunk, segíthet az élelmi rostban gazdag diéta, gyakran azonban a gyógyszeres kezelésben kell tovább lépni. Túlsúlyos és elhízott cukorbetegeknél nem lehet eléggé hangsúlyozni a fogyókúra fontosságát, hihetetlen mértékben képes javítani az anyagcserehelyzetet.
A diéta alapszempontjai. Főbb irányvonalak, javaslatok
1. Túlsúly és elhízás esetén az energia bevitel csökkentése a legfőbb cél. A normális energiaszükséglet 60-70%- nak megfelelő energia bevitel mellett (nők: 1200-1400 kcal, férfiak: 1600-1800 kcal), hiányos tápanyagfogyasztás nélkül, átlagosan heti 0,5-1,0 kg-os fogyással egy reális testtömeg csökkenést (5-10%) lehet elérni.
Normál testtömeg esetén a diéta energiatartalma pontosan annyi legyen, amennyit az egyén testtömege és munkaképességének fenntartása igényel (1800-2600 kcal), hogy a testtömeg ne növekedjék. Az energia bevitel mértékét alapvetően a nem, az életkor, a fizikai aktivitás és az aktuális testtömeg határozza meg.
2. Az energia bevitel legalább felét a szénhidrátok adják. Az étrend energia- és szénhidráttartalma közötti kapcsolat: Az energia- és szénhidrátbevitelre vonatkozóan minden cukorbetegnek egyénre szabottan javaslatot kell kapnia kezelőorvosától.
3. Az összes zsírbevitel csökkentése a megfelelő nyersanyag válogatással, a látható zsiradék eltávolításával, és a helyes konyhatechnikai módszerek alkalmazásával valósítható meg. Az optimális zsírbevitel biztosítása a nyersanyag-válogatással kezdődik. Sovány tej és tejtermékek (1,5% zsírtartalmú tej, kefir, joghurt, aludttej, köményes, fokhagymás, Tolnai, Túra, Óvári sajtok, sovány és félzsíros tehéntúró, 12% zsírtartalmú tejföl); hús és húskészítmények (baromfi: comb, mell, sertés: comb, karaj, marhalapocka, hal: tengeri halfilé, gépsonka, sonka-szalámi, zalai, zöldséges felvágott stb.) fogyasztása javasolható. Kerülendők, illetve ritkán kis mennyiségben fogyaszthatók a tejszín, a zsíros sajtok, szalámifélék, szalonna, tepertő, zsíros húsrészek. A konyhai előkészítés során is csökkenthetjük a táplálék zsírtartalmát pl. a tej fölözésével, a húsok zsírtalanítása, vagy a bőr lehúzása (hal, baromfi) révén.
energia (kcal)szénhidrát (g)
1200 kcal– -150 g
1400 kcal– -175 g
16000 kca– l200 g
1800 kcal– -225 g
2000 kcal– — 250 g
Ételkészítés alkalmával a zsírbevitelt úgy tudjuk mérsékelni, hogy minél kevesebb zsiradékot használunk. A hagyományos ízeket megőrizhetjük akkor is, ha a rántást kevés olajon vagy szárazon, a habarást csökkentett zsírtartalmú tejföl, kefir, tej felhasználásával készítjük. Továbbá, ha a főzést, párolást, grillezést, roston sütést mint konyhatechnológiai módszert választjuk, vagy pl. cserépedény, alufólia, kontakt grill, grillzacskó segítségével sütünk. A készételek zsírtartalmát csökkenthetjük azáltal, hogy pl. a húsos leveseket, pörköltféléket “lezsírozzuk”.
Ahhoz, hogy az átlagos napi koleszterin bevitel ne haladja meg a 300 mg-ot, kerülni kell az igen magas koleszterintartalmú belsőségek gyakori fogyasztását (pl. a sertésmájnak 430 mg/100 g a koleszterintartalma). Igen értékes tápanyag-összetétele (Fe, A-, B2-, B12-vitamin) miatt azonban nem kell teljesen száműzni az étrendből. Hetente 5-8 dkg mennyiségben fogyaszthatja a cukorbeteg. A szalonna, tepertő, zsíros kolbászfélék igen ritkán (havonta 1-2 alkalommal) és kis mennyiségben (4-5 dkg) lehetnek jelen a táplálékban. A tojás szintén magas koleszterintartalmú élelmiszer (1 db tojássárgája 250 mg koleszterint tartalmaz), azonban kitűnő tápanyag-összetétele (A-, D-, B12-vitamin) miatt mértékletes fogyasztása javasolt (heti egy alkalommal önálló ételként szerepelhet a diétában).
4. A gabonafélék és az ebből készült élelmiszerek képezzék az étrend gerincét, annak ellenére, hogy jelentős mennyiségű szénhidrátot tartalmaznak! Lehetőleg naponta szerepeljen az étrendben teljes kiőrlésű (héjával együtt őrölt) gabonaféle, a belőlük készült kenyérfélék, pékáruk, pelyhek. Ezek vitamin-, ásványianyag-, élelmirost-tartalmuknál fogva táplálkozás élettanilag értékesebbek, mint a fehér kenyerek. A kenyér és péksütemények napi ajánlott mennyisége 10-40 dkg az energia bevitel függvényében, többször elosztva. Fogyókúrában napi 10-20 dkg. Rizs hetente egy-két alkalommal illeszthető az étrendbe (pl. petrezselymes, zöldséges, gombás rizsköret). A bőségesen használt vegyes zöldség, gomba, zöldborsó kiegészíti az adagot, és növeli a telítő értéket. Rakott, töltött ételek lazításához 2 dkg rizs elegendő adagonként. A tésztafélék önálló ételként (túrós, sajtos, káposztás, pizza), illetve köretként hetente egy-egy alkalommal fogyaszthatók. A tésztaféléket mindig mérni kell (lehetőleg száraz állapotban, miután főzés közben kb. kétszeresére duzzad), és ki kell számolni szénhidráttartalmát. Ugyanez javasolt a rizs készítésekor is.
5. A zöldség- és gyümölcsfogyasztásnak cukorbeteg felnőtteknél el kell érnie a napi 40 dkg-ot. A zöldség- és gyümölcsfélék magas vitamin-, ásványianyag- és élelmirost-tartalmú élelmianyagok. A kisétkezések alkalmával, illetve étkezések befejező fogásaként édesség helyett a friss zöldségek (idénynek megfelelően), gyümölcsök fogyasztása javasolható. A főzelékek, rakott, töltött zöldségek heti 3-4 alkalommal kerüljenek terítékre. Kívánatos lenne, hogy a hagyományos köreteket (burgonya, rizs, tészta) minél gyakrabban helyettesítsük zöld salátákkal, illetve vegyes köretet szervírozzunk (pl. rizs + párolt zöldség). A zöldségfélék azt a nyersanyagcsoportot képviselik, melyből akár minden étkezésnél ehet a cukorbeteg. A zöldségfélék fogyaszthatók nyersen, salátának elkészítve vagy párolva. Készülhet belőlük főzelék vagy lehet levesek alapja. Naponta 20-30 dkg-ot szükséges enni. A legtöbb zöldségfélének – fejes saláta, fejes káposzta, retek, uborka, zöldpaprika, zöldbab, spárgatök stb.- alacsony az energia- és szénhidráttartalma, ugyanakkor gazdagok vitaminokban, ásványi anyagokban és növényi rostokban. A zöldségfélék közül a kukorica, a sárgarépa, a zöldborsó és a sütőtök jelentősebb mennyiségű szénhidrátot tartalmaz (8-24g/10dkg). A burgonya szénhidráttartalma 20 g, 10 dkg-onként. 15-25 dkg mennyiségben elkészíthető köretnek (pl. petrezselymes, főtt, sült burgonya, burgonyapüré), vagy egytálételnek (pl. rakott burgonya, töltött burgonya). Gyümölcsöket naponta ajánlatos fogyasztania a cukorbetegnek 20-30 dkg mennyiségben, a szénhidráttartalom beszámításával. A gyümölcsök közül a szőlőt magas szőlőcukor-tartalma miatt nem javasoljuk a diétában, minden más gyümölcs beilleszthető az étrendbe. Természetesen a magas szénhidráttartalmú banán és szilva kisebb mennyiségben fogyasztható mint az alacsonyabb szénhidráttartalmú gyümölcsök (alma, kiwi, narancs, ribizli, grapefruit, mandarin, őszi- és sárgabarack, dinnye stb.).
6. Az étrend ezentúl kiegészül zsírszegény tej és tejtermékekkel, húsfélékkel. Tejből napi 2-5 dl-t, sajtból vagy túróból 4-6 dkg-ot, húskészítményekből 5-10 dkg-ot, húsból 8-15 dkg-ot elég fogyasztani. A tejtermékek közül a tej, aludttej, kefir, joghurt jelentősebb mennyiségben tartalmaz szénhidrátot (5g/dl), ezért a szénhidráttartalom beszámításával fogyasztható. Fontos, hogy a csökkentett zsírtartalmú készítményeket (pl. 1,5%-os tej, köményes sajt, 0%-os joghurt) részesítsük előnyben, mert ezekben kevesebb a zsír és az energia mennyisége, de ugyanannyi jól hasznosuló fehérjét, ásványi anyagokat (pl. kalciumot, vasat, cinket), továbbá vitaminokat (pl. B1-, B6-, B12- vitamin) tartalmaznak.
A húsfélék közül a minél alacsonyabb zsírtartalmút kell választani (csirke- és pulykahús, halak, sovány marha- és sertéshús, gépsonka, baromfifelvágottak), hogy ne lépjük túl a zsírbeviteli ajánlást. Halat hetente ajánlatos enni.
7. A szárazhüvelyesek igen jelentős B-vitamin- , ásványianyag- és élelmirost-tartalmuk miatt érdemesek arra, hogy hetente-kéthetente szerepeljenek a cukorbeteg étrendjében, természetesen a szénhidráttartalom beszámítása mellett.
8. A konyhasó fogyasztásának jelentős csökkentése. Ételkészítés során minél kevesebb só (a korábban szokásos mennyiség fele, harmada) felhasználásával célszerű készíteni az ételeket. Kerülni kell a már elkészült ételek utólagos sózását és a nyers zöldségfélék (paprika, paradicsom) sózását. Magasvérnyomás-betegség esetén a szárított zöldségekből, sóval és fűszerekkel készített ételízesítőket nem javasoljuk ételek ízesítésére (pl. Delikát, Vegeta). Helyettük a zöld és szárazfűszerek egész sora az, amely ételkészítés során alkalmazható. Nagyobb üzletekben kapható sómentes Vegeta.
Ötletek kisétkezésekre (tízórai,uzsonna):
- 15dkg alma, 2db Abonett
- 10 dkg cseresznye, 2 db Korpovit keksz
- 15 dkg eper ,2db Korpovit keksz
- 15 dkg egres,2 db Korpovit keksz
- 10 dkg kajszibarack, 2db Hamlett
- 10dkg kiwi, 2db Hamlett
- 10dkg mandarin, 2db Hamlett
- 20dkg málna, 2db Abonett
- 15dkg narancs, 2db Korpovit keksz
- 15dkg őszibarack, 2db Korpovit keksz
- 20dkg eper, 1db Hamlett
- 10dkg meggy, 2db Korpovit keksz
/Horváthné Stemler Dóra – dietetikus/