Koleszterin csökkentés – diétával
Az emelkedett vérzsír szint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásáért igazoltan felelős. A vérzsír szint csökkentésének első és legfontosabb teendője a megfelelő diéta beállítása. A diéta még akkor is nélkülözhetetlen, ha esetleg vérzsír csökkentő gyógyszert is kell szednie.
A szérum koleszterin 5,2 mmol/l feletti emelkedése esetén, különösen, ha egyéb veszélyeztető tényezők is jelen vannak, koleszterin szintet csökkentő diétát javaslunk.
A diéta lényege – állati zsírokban szegény, növényi olajban gazdag étrend. Ha a beteg testsúlya is emelkedettebb, emellett a szénhidrátokat is korlátozni kell, így a cukor és cukortartalmú ételek, a kenyér, péksütemények, tésztafélék, rizs, burgonya, édes gyümölcsök, szörpök és valamennyi alkoholos ital fogyasztását.
A diéta mellett végzett rendszeres testmozgás fontossága kiemelendő, mind a vérzsír szint csökkentésében, mind a testsúly normalizálásában szerepe van.
Magas koleszterin érték esetén főzéshez napraforgó olajat, esetleg olíva olajat ajánlunk, egyes vélemények szerint a repceolaj kevésbé alkalmas erre a célra. A napraforgóolaj mennyisége nem korlátozott, sőt nem hevített formában (pl. salátákhoz) növelhető is. Miután a hosszabb ideig tartó sütés, 200 °C fölé történő hevítés esetén az olajok kedvezőtlenül alakulnak át, így bizonyos konyhatechnikai eljárások ajánlása előtérbe kerül – főzés, párolás, grillezés, alufóliák és teflon alkalmazása.
A nagy koleszterin tartalmú vaj helyett a napraforgóolajjal készült Ráma margarint, illetve a Flóra margarint ajánljuk. A hentes árúk nagy részének (zsíros húsoknak, szalámiknak, kolbászoknak), zsíros tejtermékeknek, tojássárgájának fogyasztását korlátozzuk. A magas koleszterinszinttel terhelt betegek jelentős része nem kövér, ezekben az esetekben nem törekszünk a testsúly csökkentésére és szénhidrát korlátozást sem írunk elő.
A diétához tartozik még a növényi rostok felhasználása. A színes főzelékek, saláták, zöldségfélék, bizonyos gyümölcsök, barna kenyér, étkezési búzakorpa fogyasztását elsősorban nagy rosttartalmuk miatt szorgalmazzuk. Rosttartalmuk az emésztőenzimeknek ellenáll, így nem emésztődnek, nem szívódnak fel. A rostok bizonyos alkotórészei vizet kötnek meg (1 gr korpa pl. 5-6 gr vizet). Étkezés előtt vagy közben fogyasztva, így jóval hamarabb okoznak teltségérzést. A rostok növelik a béltartalom tömegét, jelenlétükkel a beleket élénkebb mozgásra késztetik, javul az esetlegesen fennálló székrekedéses panasz is, csökkentik az egyidejűleg elfogyasztott zsírok és szénhidrátok felszívódását, epesav megkötő hatásuk van és a koleszterin bélből való visszaszívódását is gátolják. Napi 1-3 evőkanál búzakorpa elfogyasztásával a rostok felsorolt előnyös tulajdonságainak érvényesülése biztosítható, (pl. joghurthoz, kefirhez keverten).
Naponta 200 mg-nál több koleszterin elfogyasztása nem javasolt.
Koleszterin csak az állati eredetű zsiradékokban található. Ezért célszerű kizárni az étrendből az alábbi élelmiszereket:
- sertészsír (helyette napraforgóolaj, Héra margarin, Flóra margarin használata ajánlott)
- vaj (margarinnal, esetleg vajkrémmel helyettesíthető) • tojás sárgája (a tojásfehérje felhasználható) • tejföl (csak a 12% zsírtartalmú használható, de még jobb a kefir vagy joghurt)
- tejszín (sovány tejpor használata ajánlott helyette)
- zsíros húsok • belsőségek • zsíros felvágottak, kolbász és szalámifélék, kenőmájas, tepertő, szalonna, disznósajt
- zsíros sajtok
Húsok, húskészítmények Sovány marha – és sertéshús korlátozott mennyiségben fogyasztható. A legkevesebb zsiradék a halak (busa, heck, tonhal, makréla stb.) és a szárnyasok (baromfi, pulyka) húsában van, ezeknél is a mellhús lebőrözve a legmegfelelőbb. A szárnyasok bőrének nagyon magas a koleszterin tartalma! Húskészítmények közül a gépsonka, csirkemell sonkai, ill. a párizsi, baromfi virsli, tavaszi felvágott, és zalai fogyasztható.
Tej, tejtermékek Az 1,5%-kos vagy az ennél alacsonyabb zsírtartalmú tej fogyasztása ajánlott, naponta maximum 1/2 liter mennyiségben. Sajtok közül a sovány sajtok (köményes, pritaminos, fokhagymás, túrasajt), ritkábban a félzsíros sajtok (tenkes, óvári) fogyaszthatóak. A félzsíros tehéntúró is megengedett.
Kenyér és tésztafélék Naponta nem tanácsos 15 – 20 dkg-nál nagyobb mennyiségű kenyér elfogyasztása, túlsúly esetén, ennél is kevesebb ajánlott. Érdemes előnyben részesíteni a barna- és rozskenyérféleségeket. Nem javasoltak a “sok tojásos” tésztafélék, s a mennyiségük is csökkentendő. A burgonya és rizs fogyasztása zsírszegényen elkészítve korlátozott mennyiségben javasolt.
Zöldség és főzelékfélék A zöldség és főzelékfélék elsősorban párolva, rakottan vagy diétás rántással (a lisztet szárazon pirítjuk meg, majd ezután adjuk hozzá az olajat), ill. kefirrel habarva fogyaszthatóak.
A diéta során részesítse előnyben a zsírszegény elkészítési módokat, a zsiradék minősége mellett, fontos a mennyiségi korlátozás is!
/Horváthné Stemler Dóra – dietetikus/