Tanulmány.
Az alábbiakban a sportteljesítmény fokozását több oldalról megközelítve, pontokban rendszerezve soroljuk fel a témával kapcsolatban eddig közölt hasznos tudnivalókat, ismereteket:
- Adaptogén gyógynövények
Azokat a gyógynövényeket nevezzük adaptogéneknek, amelyek a szervezetet ért stressz hatások után segítik annak optimalizálódását. Ide tartozik pl. a Panax ginseng, Eluetherococcus senticosus, Rhodiola rosea. (Domene, 2013.) Ezeknek a növényeknek bizonyos tulajdonságaik alkalmassá teszik arra, hogy a mentális és fizikai stressz helyzetekben, így a sportteljesítmény fokozásában jelentős szerephez jussanak.
Panax ginseng
A hagyományos keleti orvoslás évezredek óta használta tonizáló szerként. Úgy tartják, hogy növeli az életkedvet és javítja az általános egészségi állapotot. Jelenleg is a ginsenget a kimerültség leküzdésére, az immunrendszer erősítésére használják. Számos korábbi tanulmányban olyan tulajdonságait írták le, amely hasznos lehet a sportolók számára is: növeli a rapport készséget, csökkenti a fáradtság érzetet, fokozza a testi-lelki fittséget, azaz ergogén. Állatkísérletekben igazolták a központi idegrendszert stimuláló és antioxidáns hatását. A számos kedvező eredmény mellett, azonban meg kell jegyeznünk, hogy a Panax Ginseng ergogén hatása koránt sem egyértelmű és nem teljesen bizonyított. (Williams, 2006)
A kételyeket az alábbi körülmények támasztják alá:
- Módszertani hiányosságok: nincs kontroll csoport, vagy nem placebo kontrollált, vagy nem kettős vak randomizált a vizsgálat.
- A kereskedelmi forgalomban nem tiszta ginseng kivonat, hanem más olyan összetevőkkel vegyített anyag volt kapható, amelyeknek szintén ergogén hatása lehetett.
- A sportolók gyakran extrém környezeti körülmények (extrém magas/alacsony hőmérséklet, nagy páratartalom, szmog…) között versenyeznek.
- Az étrend-kiegészítőként alkalmazható növényi kivonatok adagolása, amely nem annyira az akut, mint inkább a hosszabb távú alkalmazások után sikeres.
Ez utóbbit igazolta Fadzel Wong Chee Ping (2011) vizsgálata, ahol 31 fokos hőmérsékleten, 70% feletti páratartalom mellett a futók egy órával ez edzés előtt 200mg Panax ginseng kivonatot kaptak. Azt tapasztalták, hogy semmilyen fiziológiás változást nem hozott a ginseng alkalmazása. Ezt a kutatók az akut egyszeri adással és a versenyzők fizikai állapotával magyarázták. Ugyanis a Panax Ginseng hosszút távú szedése mellett is első sorban akkor jelentkezett a kedvező ergogén aktivitás, ha azt kevésbé edzett, gyengébb fizikai állapotban és nem különböző szerek által már felerősített szervezeteknek adták. (Fadzel Wong Chee Ping, 2011.)
Eluetherococcus senticosus
A Panax ginsenghez hasonlóan nem tartozik a tiltott doppingszerek közé.
Az E. senticosus, más néven tajgagyökér, amit kínai orvoslásban szibériai ginzengként hirdetnek. Miután a hasonló előnyös tulajdonságain túl semmi köze a ginzenghez, a fogyasztók megtévesztése miatt az USA betiltotta az e néven való reklámozását és forgalmazását.
A tajgagyökér gyökerében és rizómájában található aktív komponensek az un. eluetherozidok, a cserje levelében pedig az un. ciwujanozidok. Serkentőleg hat a központi idegrendszerre, a fizikai – lelki stresszel való megküzdésben hatékony, immunerősítő. Túlzott szedése azonban masthopathiát, álmatlanságot, idegességet, hasmenést okozhat.
Számos tanulmány született az E. Senticosus állóképességet növelő hatásáról. Az első figyelemre méltó kettősvak randomizált, placebo kontrollált vizsgálatot Jip Kuo végezte 2010-ben 9 rekreációs sportot űző férfin. Eredményei szerint a nyolc héten át napi 800mg E. senticosus szupplementáció szignifikánsan fokozta a sportolók állóképességét. A kiértékelésnél azonban óvatosságra int az alacsony esetszám. (Jip Kuo, 2010.)
2014-ben Apostu az állóképesség fokozásán túl az E. senticosus más előnyös tulajdonságait is igazolta: csökkenti a tejsav képződés mennyiségét a fizikai aktivitás során, valamint gyorsítja a lebontást az erőkifejtés függvényében.
Rhodiola rosea
A Rhodiola rosea, vagy más néven aranygyökér, sarki gyökér, Ázsia, Európa és Észak – Amerika hegyvidékein élő gyógynövény, amelyet a keleti orvoslás már évszázadok óta alkalmaz a kimerültség, rossz kedélyállapot ellen. A népgyógyászatban is előszeretettel használták. Az első írásos feljegyzések 1200 évvel korábbról Tibetből származnak. A modern kor embere a nagy magasságokban jelentkező hegyi betegség ellenszereként, serkentőszerként, a munka teljesítmény fokozására, stressz okozta tünetek enyhítésére, általános roboráló szerként szedte szívesen.
Mára közel kétszáz fajtát sikerült azonosítani, amelyből azonban csak közel húsz rendelkezik gyógyhatással. A volt Szovjetunióban tanulmányozták alaposan a hatékonyságért, az aktivitásért felelős komponenseket. Tapasztalataik szerint a növény a fizikai erőnlét fokozására jótékony, amit az újabb kutatások is megerősítettek, és a gyulladáscsökkentő, antioxidáns tulajdonságok igazolásával egészítették ki. (Michael J Duncan, 2014.)
Sana Ishaquenak sikerült beazonosítania a Rhodiola rosea kivonatából az adaptogén hatásért felelős vegyületeket: rosavin, és a fito vegyületei a rosin, rosarin, valamint a salidroside. Megjegyzendő, hogy a rosavin csak a Rhodiola rosea fajban található, a salidroside más rhodiola fajokban is megtalálható. Állatkísérleteiben azt tapasztalta, hogy a 4 hetes Rhodiola rosea szupplementáció szignifikáns javulást hozott az egerek úszó teljesítményében, ami a növény aktív komponenseinek antioxidáns hatásának tudható be. (Sana Ishaque, 2012)
Emberen végzett kutatások eredményeit közölte Parisi és munkacsoportja, ahol a fizikai terhelés után 14 férfi sportoló 4 hétig Rhodiola rosea kivonatot kapott, míg a placebo kontrol csoport pedig nem. A Rhodiola rosea kivonattal táplált sportolóknál szignifikánsan alacsonyabb plazma kreatin kináz koncentráció volt kimutatható, ami igazolja azt a tézist, hogy a növény tartós szedése növeli a fizikai terheléshez való adaptációt. Ugyanebben a vizsgálatban az antioxidáns hatást nem sikerült igazolni. (Parisi, Tranchita ésmtsai, 2010.)
Későbbi kutatásokban az egyszeri adagolás hasznosságát is értékelni kezdték. Több kutatócsoport munkáját megfigyelve elmondható, hogy a Rhodiola rosea kivonat kedvezően befolyásolta a szomato – mentális státuszt az által, hogy a növelte a sportolókban az állóképességet és a mozgáshoz kapcsolódó stressz faktorokat mérsékelte. (Noreen és mtsai, 2013; Duncan, 2014) Duncan az egyszeri 300 mg Rhodiola rosea kivonattal a rendszeres testmozgást végző felnőttek állóképességét tesztelte. 30 perc közepes intenzitású kerékpározás közben fokozódott az állóképesség az által, hogy nem emelkedett olyan ütemben a pulzus szám, csökkent az erőkifejtés érzékelése és a testmozgáshoz kapcsolódó izgalom, stressz, fájdalom. Ehhez kapcsolódhat Shanelya (2014) vizsgálata maratonfutókon. A verseny előtt 30 napon át 600mg /nap per os Rhodiola rosea kivonattal egészítették ki a sportolók táplálékát, s bár a szomato – mentális státuszban, az állóképességben kedvező volt a hatás, a versenyt követő izomregenerációban nem. Ugyanis az anyag nem csökkentette az izom károsodást és az izomláz kialakulását sem.
Megjegyzendő, hogy a későbbiekben a Rhodiola rosea kivonat hatékonyságát igazolandó nagyobb esetszámú vizsgálatok is szükségesek a sportolók között, hogy egyértelmű, biokémiailag és élettanilag is körvonalazottabb, megcáfolhatatlan eredményekről számolhassunk be.
Szerzők: Resch Mária PhD Dr pszichiáter, Kovács Rebeka dietetikus